Az anyatejes táplálás a hatodik hónapig teljesen és a legoptimálisabban elégíti ki a kicsi tápanyag- és lelki szükségleteit. Amennyiben nincsenek más kényszerítő körülmények, és a kicsi jól fejlődik (ez természetesen nem feltétlenül egyezik meg a statisztikai növekedési táblázatok eredményeivel), mindenképpen érdemes várni a hozzátáplálással a betöltött hatodik hónapig.

Olyat is olvastam (Beszélgetések Feldmár Andrással), hogy a babának addig nem érdemes mást is adni, amíg nem nő ki legalább egy foga. Addig ugyanis nem termelődnek a szilárd ételek emésztéséhez szükséges enzimek a szervezetében. Nálunk ez pont az 5., ill. 6. hónapra esett, így ezzel nem volt gondunk.

A hozzátáplálást legjobb gyümölccsel kezdeni, mivel azok általában édes íze legközelebb áll az anyatejhez, és könnyen emészthetők. Érdemes először csak egyfélét adni, lehetőleg frissen, nyersen, pépesítve vagy csak a levét. Én először ebéd után kínáltam. Amikor már zöldséget is kapott, akkor délelőtt adtam neki, mert később is ez maradt a menetrend: délelőtt gyümölcs, délben, délután zöldség, este felé gabona. Persze ezek csak irányvonalak, nem kell mereven ragaszkodni hozzá. 

A kínálást nagyon türelmesen kell végezni, és nem kell nagy "fogyasztásra" számítani, hiszen a kicsi még csak most ismerkedik az új ízekkel. Ezért érdemes kb. egy hétig mindig ugyanazzal kínálni. Lehet, hogy az ötödik napon jobban ízlik majd neki, mint a másodikon. Az első életév végéig jó, ha az anyatej  marad a meghatározó táplálék.

A zöldségekkel hasonlóképpen jártam el. Egy kicsi fazekat kaptam anyukámtól, abban csak a babának főztem. (Érdemes zománcos edényt használni.) A főzelékeket kb. a 8. hónaptól kezdve gabonával dúsítottam. Az elején gluténmentessel (kölessel, rizsliszttel, kukoricadarával), később (10-12. hónaptól, ha nincs gyanú lisztérzékenységre) már lehet adni búzadarát, rozspelyhet, zabpelyhet is. Búzát érdemes a legsűrűbben, annak harmonizáló a hatása (se nem hajt, se nem fog), és a mi éghajlatunkon a legjellemzőbb gabona. A kölest érdemes együtt főzni a zöldséggel, a többi gabonafélét elég akkor hozzáadni, ha már megpuhult. A párolással sajnos rossz tapasztalataim vannak: örökké odaégettem... Ezért inkább kicsit több vizet öntök alá, biztos, ami biztos.

Egyesek szerint nem jó a gabonát tehéntejjel keverni, be lehet áztatni, ki lehet főzni mindent vízzel is, és valamivel ízesíteni (friss gyümölcs, lekvár, egy kis méz (mértékkel és csak 1 éves kor után!), fahéj, stb.) Szerintem csecsemő- és kisgyerekkorban jobb nem az egész gabonaszemeket adni, hanem inkább darát, pelyhet. Kivéve a kölest, azt teljesen pépesre, puhára lehet főzni kb. 3-szoros vízmennyiséggel.

Én krumplit egy éves korig egyáltalán nem adtam, utána is csak ritkán (hetente, kéthetente egyszer). Bár könnyen emészthető, tápláló ételféleségről van szó, mégsem tartom alkalmasnak a csecsemő és kisgyermek mindennapi táplálására. Helyette lehet csicsókát adni, édeskés íze jól beleillik a babaételek sorába.

Ami fontosabb, mint ahogy sokan gondolnák: az anya főztje. Amennyire az időből telik, megéri főzni gyermekünknek. A különbség kb. annyi, mint a hanghordozóról, rádióból szóló dal és az anya éneke között. Ehhez természetesen hozzátartoznak a minél inkább vegyszermentes alapanyagok. Akinek van saját kertje, jó dolga van, a többiek a biopiac kínálatára vagy megbízható helyről származó terményekre vannak rászorulva.

Az étel alapanyagát a Kismama újság táblázata alapján (minden év elején megjelenő naptárjukban van benne) válogattam, abban részletesen szerepel, melyik zöldséget, gyümölcsöt hány hónapos kortól lehet adni. Az elején itt is érdemes mindig csak egyből készíteni, (így könnyebben kiderülnek esetleges allergiás reakciók), később már lehet többfélét összefőzni.

A sót és a cukrot egy éves korig nyugodt szívvel lehet mellőzni (a kicsik sokkal érzékenyebbek ilyenkor még minden ízre, felesleges tönkrevágni az ízlésüket), egy csipet zöldfűszer (nem teljesen az elejétől) viszont jól jöhet. Egy kiskanál hidegen sajtolt olajat is lehet belekeverni, akkor a zsírban oldódó vitaminok is könnyebben beépülnek.

A hozzátáplálást érdemes a következő sorrendben végezni:

1. szopi, utána kis kóstolgatás
2. szopi, utána egy kis adag étel
3. egy adag étel, utána szopi
4. egy adag étel

Hogy ez időben mennyire húzódik szét, mindig az adott „pároson” múlik. Több kisbabáról hallottam, aki egy idő után maga utasította el a mellet. Szerintem ezt 8-9 hónapos kortól kezdve érdemes tiszteletben tartani.
Nálunk kb. fél éves korára meghatározott időpontokban naponta ötször evett a lurkó. (Így a napirend is kiszámíthatóvá vált a számomra; nyugodt szívvel mertem esetenként otthagyni pl. a nagyszülőknél, tudtam, hogy a következő időpontig biztosan kibírja evés nélkül.)

Az étkezéseket a következő sorrendben "vegyítettem": ebéd (először gyümölcs, majd főzelék), tízórai (gyümölcs), uzsonna (maradék főzelék ebédről), reggeli (gyümölcs és gabona, később gyümölcs + "rendes" reggeli =vajas, sajtos stb. kenyér). A következő sorrendben maradt el az anyatej: tízórai, uzsonna, ebéd, reggeli. Az esti szopi maradt meg legtovább (16. hónapig, a másodiknál 24. hónapig). Mivel tapasztalataink szerint a késői evés rossz alvást eredményezett, nálunk a teljes elválasztás után az uzsonna volt sokáig egyben a vacsora is.

Személyes véleményem szerint a legtalálóbb egy német gyerekorvos megállapítása volt, miszerint az anyatej a csecsemőkor tápláléka, ami az önálló járni tudással ér véget. Ekkor kezdődik a kisgyermekkor. Nálunk ez szerencsésen alakult az első fiunkkal: 16 hónapos koráig szopott, 17 hónaposan kezdett el járni. A kicsinél nem egészen így: 10 hónaposan tette meg első lépéseit, és két éves koráig szopott. (A második esetben nagyban megváltoztatta a helyzetet, hogy 14 hónapos korától kezdve havonta egyszer eltűntem három napra az életéből - képzésre jártam, járok, így a szoptatás mindig kárpótlás is volt egyben a távolmaradásért.)

Az is fontos, mit NEM adunk gyermekeinknek. A babapépeket, tápszereket én teljesen kihagytam az étrendből. Szemlátomást gyermekeink emiatt nem szenvedtek hiányt semmiben. Sok tápszer tehéntej alapú (alaposan olvassuk el az ismertetőt az összetevőkről!), ezért egy éves kor alatt nem ajánlott. Több tehéntejérzékeny gyerek él közöttünk, mint gondolnánk (allergia, asztma, bőrkiütés formájában is jelentkezhet)! Ha hasonlók előfordultak már a családban, érdemes a tejtermékeket egy éves korig teljesen mellőzni. A túrónak nagyon magas a fehérjetartalma, másfél éves kor előtt nem életszükséglet. A tejre vonatkozók a kecske- és egyéb tejfélékre is érvényesek, mivel a gyermekek számára ugyanúgy idegen fehérjeforrások.

A méz is tartalmaz olyan anyagot, ami miatt egy éves kor alatt nem ajánlott.

Húst egy éves kor alatt egyáltalán nem ajánlok (főként, ha szopik még), mi a Nagy gyermekkalauz ajánlása alapján 3 éves korig mellőzzük. Tojást ritkán kapnak, legfeljebb heti egyszer. De ha egy-egy süteményben, palacsintatésztában van, attól nem dől össze a világ.

Később jönnek majd az édes csábítások: keksz, cukorka, csokoládé, nyalóka, túró rudi stb. Ezeknek érdemes a lehetőségek szerint ellenállni, és erre a rokonságot is felkészíteni! Minél később és minél kevesebb cukor tartalmú dolog kerül gyermekeink pocakjába, annál jobb. Hét éves korig elsősorban mi alakítjuk ki az ízvilágukat, később már sokkal nehezebb hatással lenni rájuk. DE: teljesen nem hagyható ki étrendjükből a cukor, főleg az édesszájúak esetében. Egyik ismerősöm ezt a problémát úgy kezelte, hogy hetente egy nap étkezések után szabad volt annyi édességet enni, amennyi belefért, a többi napon azonban nem volt semmi ilyesféle. Minden esetben mérlegelni kell a gyermek egyéniségét és az adott helyzetet.

Néhány ötlet helyettesítésre:
cukor: aszalt gyümölcsök, méz (ugyanolyan mennyiségben adva azonban nem várhatunk jelentősen mást), stevia (ejtsd sztívia, bioboltokban kapható természetes édesítőszer, csökkenti az édesség utáni vágyat).
A szaharint, aszpartámot és egyéb mesterséges édesítőt nem ajánlom.
Ezekről bővebben l. lejjebb Az E-számokról őszintén c. könyvet.
fagylalt: kis edényben lefagyasztott gyümölcslé
kakaó: karob avagy szentjánoskenyérliszt (nem élénkít)
cukros befőtt: érett gyümölcsből cukor nélkül eltett, nedves és száraz dunszttal tartósított befőtt
cukros lekvár: steviával édesített lekvár
mogyorókrém: szezámmag finomra darálva karobporral és kevés mézzel elkeverve

Manapság már egyre több ételben egyre több adalékanyag található. Ezek is roncsolják az immunrendszert, allergiát válthatnak ki, ezért érdemes minél több ételt saját kezűleg elkészíteni később is. Egy négy gyermekes ismerősünk véleménye szerint érdemes a biopiacról beszerezni az alapanyagokat, így lehet megspórolni a gyógyszerek árát.

Ide kéne az E-számos rész!!!